2010/2011-es szezon

Magyar Bajnoki rendszer

Extra Liga

a)3 csapat, őszi szezonban oda-visszavágós alapszakasz

b)Előre nevezett csapatok:

Gas.hu Battai Bulldogok

Kecskemét A.R.C.

Esztergomi Vitézek Suzuki

c)A csapatok 15 fős (XV) rögbit játszanak.

d)Az alapszakaszban így 4 mérkőzést játszanak.

e)A középdöntőben további 5 mérkőzést játszanak

f)A rájátszásba a legjobb 4 csapat jut be, ahol elődöntőt és helyosztót játszanak

g)A csapatok rangsorát a tavalyi bajnoki végeredmény alapján állítottuk össze.

Extra liga középdöntő

a)6 csapatos egy fordulós középdöntő, az NB 1-ből érkező három csapattal kiegészülve, így 5 mérkőzést játszanak, majd 4 csapatos elődöntő és helyosztó

b)A pályaválasztói jogok kiosztása:

Pályaválasztó csapat	Hazai meccs	Idegenbeli meccs
1.	2., 3.	4., 5., 6.
2.	3., 4.	1., 5., 6.
3.	4., 5.	1., 2., 6.
4.	1., 5., 6.	2., 3.
5.	1., 2., 6.	3., 4.
6.	1., 2., 3.	4., 5.

c)Az Extra liga alapszakaszból hozott pontok 1. helyezett 6, 2. helyezett 4, 3. helyezett 2. pontról indul a rájátszásban, míg az NB 1-ből egyből feljutó csapatok 3-3 ponttal, a helyosztóval felkerülő Nb1-es csapat 0 ponttal kezdenek. A két NB 1-es egyből feljutó csapat közti sorrend sorsolással kerül megállapításra a középdöntőben, de egyaránt 3-3 pontról indulnak.

Extra liga rájátszás

a)4 csapat a középdöntő helyezések alapján játssza az elődöntőket (1.-4., 2.-3.), majd a megpályáztatott helyszínen a döntő és a harmadik helyért játszanak, a döntő győztese a Magyar Bajnok.

NB 1

a) 9 csapat, két földrajzi alapon összeállított csoportba sorolva, körmérkőzéses rendszerben.

b) Csoportok (az előzetes nevezési szándék és a korábban elért eredmények alapján):

c)A csapatok XV rögbit játszanak.

d)Az alapszakaszban a csoporton belül 2-2 mérkőzést vívnak egymással.

e)Az alapszakaszban így keleten 8, Nyugaton 6 mérkőzést játszanak.

f)A csapatok rangsorát csoportokra bontva állítjuk össze.

g)A rájátszás az Extra ligába kerülésért: mindkét csoport első feljut, míg a K 2. – Ny 2. a feljutásért mérkőzik semleges helyszínen, az így 6 csapatossá váló Extra liga középdöntőjéhez, így esélyük nyílik a Magyar Bajnoki cím megszerzésére. Az Extraligás középdöntőjébe folyó küzdelem lejátszási határideje 2011. március 13.

h)Az NB 1 további helyezéseinek eldöntése a maradék 6 csapat egyfordulós mérkőzéseivel dől el; NB 1 rájátszása. Az NB 1 rájátszásába a következőek szerint viszik a csapatok tovább a pontokat, K vagy Ny második helyezettje 6 pont, csoport harmadikok 4 pont, csoport negyedikek 2 pont, csoport ötödik 0 pont.

i) Az NB 1 rájátszás pályaválasztói jogának alakulása az alapszakasz során szerzett pontok sorrendje alapján történik, az első hazai pályán mérkőzik a második, harmadik helyezettel és utazik a negyedik, ötödik, hatodik helyezetthez, a további párosítás e mintát követi. Abszolút egyenlőség esetén a több szerzett bónusz pont, a szerzett-kapott pontok aránya, a több vitt cél, a sárga, piros lapok aránya, legvégül sorsolás dönti el.

Pályaválasztó csapat	Hazai meccs	Idegenbeli meccs
1.	2., 3.	4., 5., 6.
2.	3., 4.	1., 5., 6.
3.	4., 5.	1., 2., 6.
4.	1., 5., 6.	2., 3.
5.	1., 2., 6.	3., 4.
6.	1., 2., 3.	4., 5.

j) Az NB 1 bajnoki címéért, azaz a Szuperkupáért a két NB 1-ből egyből feljutó csapat játszik, míg az NB 1 rájátszási tabella végeredménye adja a további NB 1 helyezettjeit 4.-9.-ig.

k)Amennyiben az extraligába feljutó NB 1-es csapat(ok) bekerülnek az extraliga 4 csapatos rájátszásába, úgy a Szuperkupában az extraliga rájátszásába be nem jutó extraligás csapat(ok) is szerepelhetnek.

Utánpótlás bajnokságok:

A versenybizottság a 2010/2011. évi szezonra nyílt kadett és nyílt junior bajnokságot ír ki.

Kadett bajnokság:

· létszám: 15 fő

· időtartam: 2*25 perc

Junior bajnokság

· létszám: 15 fő

· időtartam: 2*35 perc

Lebonyolítási forma:

a)A csapatok körmérkőzéses rendszerben oda-visszavágó alapon, pályaválasztói joggal játszanak a bajnoki helyezésért.

b)A mérkőzéseken szerezhető pontok:

·győzelemért három,

·döntetlenért két-két pont,

·vereségért egy pont.

c) A sorrendet az őszi és tavaszi idényben megszerzett mérkőzéspontok összege határozza meg.

d)Ennek egyenlősége esetén:

·a sorrendet az egymás ellen elért eredménypontok különbsége dönti el, a tabella élén végző csapat az utánpótlás bajnok.

·További egyenlőség esetén az egymás elleni mérkőzéseken vitt több cél dönt,

·majd a következő szempontokat kell figyelembe venni: több sikeres jutalomrúgás, több sikeres kapura rúgás, sportszerűbb magatartás (a teljes szezonban kevesebb piros, majd kevesebb sárgalap).

·Amennyiben ezek alapján sem lehet meghozni a döntést, úgy sorsolással kell megállapítani a sorrendet.

e)Három vagy több csapat azonos pontszáma esetén:

·Az azonos pontszámot elért csapatok között a sorrendet az egymás elleni eredmények összesítésével, mint egy „kisbajnokság” táblázata alapján kell kiszámolni. Ennek alapján az végez előbb akinek:

·a) Ezen számított „kisbajnokságban” több pontja van.

·b) Azonos pontszám esetén a „kisbajnokság”-ban jobb a pontkülönbsége.

·c) Amennyiben a pontszám és az egymás ellen elért pontkülönbség megegyezik, úgy a bajnokságbeli összesített eredmény figyelembevételével számított pontkülönbség dönt,

·d) további egyenlőség esetén a teljes bajnokságban szerzett több pont határozza meg a sorrendet. Amennyiben ez sem dönt, úgy sorsolással kell megállapítani a sorrendet.

f)A kétfordulós bajnokság első helyezettje az őszi és tavaszi fordulók összesítésénél elért legtöbb pontot gyűjtő csapat és egyben a Magyar utánpótlás korosztályos bajnok.

g)Elfogadható a több egyesület közös csapat állítása és régiós akadémia néven történő szerepeltetése, de előfeltétele az írásos megállapodás a több egyesület között, hogy regisztrált játékosai csak az adott régió akadémiai edzésein és mérkőzésein szerepelnek.