Illusztris vendége volt a magyar válogatottnak nagyszombaton Zánkán. A világranglistán harminc hellyel előttünk lévő Horvátország érkezett a Gyermekvárosba, az elit keret felkészülésének második erőpróbájaként.

A piros-fehér kockás horvát csapatnak a határon több, mint egy másfél órát kellett várakoznia, ezért az előzetesen 3 órára kiírt mérkőzés csak valamivel 4 után kezdődhetett meg. A magyar válogatott a DHL szponzorálásával vásárolt vadonatúj Lynx márkájú mezekben futott ki a pályára. Az old school piros-fehér-zöld felszerelésben valóban jól festettek a srácok, bár a passzos mez néhány tolongás játékoson nem kívánt részeket is kihangsúlyozott, ennek ellenére valóban üdítő összképet kaphatott a minden bizonnyal a nagy távolság miatt sajnos viszonylag kis számban jelen lévő közönség.

A horvátokon alig látszott a több az öt órás buszos utazás, bár az első percekben tolongásunk többször is veszélyeztetett. Hamar bebizonyosodott, hogy déli szomszédaink életveszélyesek a háromnegyedben, alig tíz perc kellett nekik az első célhoz (0-7).. Átjáróház volt a védekezésünk, különösen 10-12-13 pozíciókban voltak nagyon erősek, mint kiderült irányítójuk (Dusan Hakaria) és egyik centerük (Caleb Brown) új-zélandi-horvátnak mondhatja magát, ami már némi magyarázattal szolgált a látott teljesítményükre. Alig tudtuk követni a horvátok tempóját, irtó gyorsan járatták a labdát, bár tolongásunk dominált az ő nehéz embereik felett, de futóink nagyon enerváltan játszottak. A veterán Suiogan ezúttal 10-es irányítóként próbált meg segíteni a válogatotton, de okos rúgásai elsősorban védekezésben értek aranyat, a támadásokhoz az első játékrészben nem sokat tudott hozzá tenni. A már többször dicsért tolongásunk egy szép forgatás után Baksza révén célt ért el, Bíró pedig értékesítette a jutalmat (7-7), de reményeinket hamarosan lehűtötték a horvátok, mintegy tíz percen keresztül folyamatosan nyomás alatt tartottak, és háromszor is ajtó-ablak helyzetig kijátszva újabb célokat értek el (7-24). A félidő végéig már alig volt hátra néhány perc, néha-néha kalandoztunk az ellenfél térfelén, de próbálkozásainkat nem kísérte siker. Az utolsó percekben aztán beszorult a hazai csapat, de ahelyett, hogy a megszerzett labdát kirúgtuk volna, előbb sikertelen támadással próbálkoztunk, majd az elvesztett labdából újabb célt értek el a vendégek (7-31). A különbség egyáltalán nem volt biztató a második játékrészre, bár az edzői team jó néhány cserével próbálta felrázni a csapatot, a kecskemétiek közül Nagyhegyesit le, míg a veterán Szundyt becserélte Szláva Kozmenko. A játék képe főleg a háromnegyedben végrehajtott változtatásoknak megfelelően kiegyenlítettebbé vált, de célt csak a félidő közepén beállított Réfi révén szerzett csapatunk (12-31). A végére Bartus is bejött, Suiogant váltotta a 10-es poszton. Sajnos számára nem sok idő adatott meg, de hozzá tudott tenni a magyar csapat második játékrészben nyújtott biztató játékához. Felemás félidőket produkált tehát csapatunk, a feladat adott, folytatni a felkészülést a június 4-én esedékes Norvégia elleni hazai ENC mérkőzésre.

Nemzetközi felkészülési mérkőzés
Magyarország - Horvátország 12 - 31 (5-31)
Zánka, 100 néző
vezette: Cekal (CZ)

a mérkőzésről sok kép a Galériában